Aranyosi Péter stand up comedy humorista egy év távlatából beszélt a nagy vihart kiváltó Partizán-interjúról, a Karinthy-gyűrű visszavonásáról és az ellene indult sajtókampányról. Felméri Péter podcastjában az is szóba került, meddig terjedhet a humor szabadsága, mikor indokolt a bocsánatkérés, és hogyan vezethet egy rosszul sikerült poén politikai támadáshoz.
Aranyosi Péter szerint politikai támadás indult ellene
Aranyosi Péter 2025 májusában adott interjút Gulyás Mártonnak a Partizánon. A beszélgetésben a nyolcvanas évek miskolci mozivilágáról mesélve sértő kijelentéseket tett romákra. A történetből országos botrány lett: a közmédia visszavonta a humoristának 2017-ben odaítélt Karinthy-gyűrűt, a Médiatanács pedig később 200 ezer forintra bírságolta a Partizánt.
A Felméri Péterrel készült új beszélgetésben Aranyosi úgy fogalmazott, hogy az interjú megjelenése után „teljes ijedelem” alakult ki körülötte. Továbbra is úgy látja, hogy a kiragadott mondataira épülő felháborodás nem spontán módon erősödött fel, hanem egy politikailag irányított támadás része volt.
Szerinte az ellene indított sajtókampány egy „begyakorolt, bejátszott történet” szerint működött. Állítása szerint a róla szóló cikkek és támadások előre meghatározott sorrendben követték egymást. Ezt számára az is alátámasztotta, hogy a nyilvános bocsánatkérése után még napokig olyan írások jelentek meg, amelyek továbbra is azt követelték tőle, hogy kérjen bocsánatot.
A humorista a Karinthy-gyűrű visszavonásáról is beszélt
A Karinthy-gyűrű visszavonását Aranyosi Péter szintén politikai döntésnek tartja. A stand up humorista szerint az ügy egyik legnagyobb problémája az volt, hogy egy humorosnak szánt történetet az eredeti közegétől elszakítva, szó szerinti politikai állításként értelmeztek.
Aranyosi álláspontja szerint egy poén lehet rossz, durva, ízléstelen vagy sikertelen, de ettől még nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy humoros szándékkal hangzott el. Úgy véli, veszélyes folyamat kezdődik akkor, amikor egy viccet már nem humoristateljesítményként, hanem politikai nyilatkozatként kezdenek kezelni.
Aranyosi Péter: Egy jó poén gyakran gonosz és kellemetlen
A két stand up humorista hosszabban beszélgetett arról is, hogy egy stand up comedy előadó milyen témákból készíthet viccet. Aranyosi szerint minden humoristában működik valamiféle belső cenzor, hiszen nem minden kitalált poén kerül automatikusan színpadra.
Problémának tartja azonban, ha egy humorista már kizárólag azt mérlegeli, ki sértődhet meg a viccén. Ebben az esetben az előadó idővel elveszítheti a saját hangját. Aranyosi Péter úgy véli, egy poént lehet és kell is minősíteni, de nem szabad elfelejteni, hogy az elsősorban poénnak készült.
A beszélgetésben elhangzott, hogy a humor természeténél fogva gyakran bántó, gonosz vagy kellemetlen. Számos klasszikus vicctípus épül különböző társadalmi csoportokra, családi szerepekre vagy emberi tulajdonságokra. Ha minden humoros történetet az ábrázolt szereplők szó szerinti megsértéseként kezelünk, akkor a stand up comedy mozgástere rendkívül szűkre zárulhat.
Elhallgattathatja a humoristákat a politikai nyomás?
Aranyosi Péter szerint az ellene folytatott kampány nem kizárólag róla szólt. Úgy látja, az ügy azt üzente a művészeknek, humoristáknak és más közéleti szereplőknek, hogy még a legismertebb előadókat is el lehet hallgattatni, ha politikailag kényelmetlenné válnak.
A humorista úgy fogalmazott: a támadás célja az lehetett, hogy más előadók is inkább „fogják be a szájukat”, és ne mondjanak véleményt közéleti kérdésekről. Aranyosi ennek ellenére nem vonult vissza a politikai és társadalmi témáktól, miközben elmondása szerint a közönség támogatását is erősen érzékelte.
Hol húzódik a humor szabadságának határa?
A Felméri Péterrel folytatott beszélgetés nem ad egyszerű választ a humor szabadsága és az előadó felelőssége közötti régi vitára. Jól megmutatja viszont, mennyire nehéz egyszerre beszélni egy valóban sértő kijelentésről, az arra épített politikai kampányról és a humoristákra nehezedő öncenzúráról.
Aranyosi Péter története arra is rávilágít, hogy a mai nyilvánosságban egy rosszul sikerült stand up poén pillanatok alatt országos közéleti üggyé válhat. A vita pedig hamar elszakadhat attól, hogy jó vagy rossz volt-e a vicc, és átalakulhat politikai küzdelemmé, amelyben már nem a humor minősége a legfontosabb kérdés.